A Line Design Kiadó sorozatában az utóbbi időben megjelent kötetek azt a hiányt kívánják pótolni, amely az évek során felgyűlt, az aradi vértanúk emlékének megőrzésében, hiszen többségükről máig sem született kritikai, alapkutatásokon nyugvó életrajzi munka. A nagyváradi születésű Nagysándor József egyike azon vértanúknak, akiknek élete és működése kevésbé ismert. Nyugalmazott császári királyi századosként került a magyar nemzetőrség, majd a honvédség állományába, kezdetben a délvidéki, majd a főhadszíntéren szolgált. Négy nagy csatában és több kisebb ütközetben harcolt, 1849. május 21-én Buda visszavételénél személyesen vezette rohamra csapatait, s az ő hadteste vívta a feldunai hadsereg utolsó ütközetét 1849. augusztus 10-én Németság és Újság között. Noha nem tartozott a szabadságharc legkiemelkedőbb hadvezérei közé, azonban haza­szeretete, emberiessége és bátor kiállása révén joggal került a nemzeti Pantheonba. Családját, rokonait szerette, a házasság öröme azonban nem adatott meg neki. Jóval a végkifejlett előtt már tisztában volt azzal, hogy tragikus sors vár reá, mégis, amikor szökésre, emigrálásra biztatták, azt erélyesen elutasította. Nagysándor Józsefet hazája szabadságáért vállalt hősies áldozata örök példakép az utókor számára. 1849. október 6-i aradi kivégzése után sem volt hozzá kegyes a sors, hiszen egyike volt azon öt vértanúnak, aki hosszú évtizedeken át jeltelen sírban porladt a vesztőhelyen. Végül a természet sietett a kegyeletről megfeledkezők segítségére. 1932 májusában az aradi nagy árvíz utáni gáterősítések alkalmával megtalálták földi maradványait is. Halál utáni kálváriája azonban még sokáig tovább folytatódott és csak 1974 októberében ért véget, amikor az emlékoszlop alatti kriptában helyezték el. A kötet Nagysándor József életét és tevékenységét a levéltári dokumentumok és a kiadott forrásanyag alapján mutatja be. Feltárja a szabadságharcban betöltött szerepét, emberi magatartását, vértanú halálának körülményeit, hamvainak utóéletét, emlékezetét és kultuszát. A kötetet mintegy 228 korabeli dokumentum, a szereplők arcképei és a korabeli események ábrázolásai egészítik ki.