„Ami az aradi vértanúk emlékének megőrzését illeti, különösen büszkélkednivalónk nincs” – írta 1979-ben, az aradi vértanúk peranyagait közreadó kötetében Katona Tamás, a forradalom és a szabadságharc történetének egyik legjobb ismerője. A néhány éve elhunyt kiváló történész szavainak igazságát kár lenne tagadni: az aradi vértanúk többségéről máig nem született kritikai, alapkutatásokon nyugvó életrajzi mű… A Line Design Kiadó sorozata ezt a hiányt kívánja pótolni. A történelem iránt komolyabban érdeklődők az aradi vértanúkról mozaikszerűen tudnak felidézni egy-egy eseményt a szabadságharc alatti tevékenységükről. Dessewffy Arisztid személye kapcsán a vitéz huszártiszt jut leginkább az eszükbe konkrét katonai események felidézése nélkül. Kötetünkben az Olvasó meggyőződhet arról, hogy ennek a máig ható vitéz huszártiszt képzetnek valós alapjai vannak. Az 1849. február 18-i kompolti rajtaütésben és a szabadságharc legnagyobb lovassági összecsapásában, az 1849. július 20-i turai ütközetben felmutatott teljesítményével Dessewffy Arisztid méltó folytatója a magyar hadtörténelem sikerekben bővelkedő huszár hagyományainak. A kötetben azonban megismerhetjük a beosztottjaiért felelős, feletteseivel – egy kivétellel – jó viszonyt kialakító, a katonai szervezés területén is helytálló parancsnokot. Emlékét rokonai, barátai és volt bajtársai eredményesen ápolták, ami hozzájárult ahhoz, hogy a bátor huszártiszt mítosza, ha kissé megkopottan is, de napjainkig tovább éljen. Hajagos József gazdag levéltári anyag feldolgozásával mutatja be a vértanú magánéleti tragédiáktól sem mentes pályafutását, amit közel 120 dokumentumból álló Okmánytár összeállításával is szemléltet.